Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan tanuljam hatékonyan az idegen nyelveket? Megszívlelendő nyelvtanulási módszerek

„ A nyelvtehetség nem szellem, hanem jellem kérdése”

                                                                      /Lomb Kató/

A hatékony nyelvtanulás mindössze egyetlen szóval összegezhető: gyakorlás! Az a nyelvtudás, amelyet nem használnak, szépen lassan feledésbe merül. De nemcsak a már korábban megtanultakra vonatkozik a gyakorlás kényszere, hanem a folyamatban lévő nyelvtanulás esetében is fontos, éppúgy, mint a megfelelő nyelvtanulási eszközök kiválasztása.

Hogyan tanulhatok nyelvet?

A számomra leginkább megfelelő nyelvtanulási módszer kiválasztása.

A nyelvtanulási módszerek különböznek egymástól aszerint, hogy a nyelvtanuló előnyben részesíti az audió módszereket (CD-t, kazettát hallgat, tévét néz idegen nyelven), vagy nyelvkönyveket, nyelvi feladatlapokat használ inkább. Van olyan, akinek a nagyobb nyelvi csoport a megfelelő, mert sokat tanul mások hibáiból, de akad olyan is, akinek az egyéni vagy kiscsoportos nyelvtanulás a célravezető. Mindenkinek a saját stílusához, habitusához, életstílusához leginkább illő módszert kell választania.

Napi nyelvtanulás

Minden nap kell áldozni a nyelvtanulásra akár 5-10 percet. Ismételni, átnézni, egy-egy új szót kikeresni a szótárból. Ez segít az agynak abban, hogy fenntartsa a folyamatos tanulás állapotát. Egy bizonyos szintű nyelvtudás felett az új szót már esetleg elég megnézni egy internetes szótárban, nincs szükség rá, hogy leírjuk - de idáig eljutni bizony hosszú út és sok gyakorlás!

 

Nyelvtanulási módok

Beszélgess magaddal!

Ha egyedül vagyunk otthon, megbeszélhetjük magunkkal a nap eseményeit, felkészülhetünk a másnapra. A gyakorlat segít oldani a megszólalás feszültségét.

Beszélgess a barátaiddal!

Szerencsés esetben van olyan barátunk, aki tud segíteni a nyelvtanulásban. Ő biztosan nem fog kinevetni, ha hibát vétünk!

Csevegj az interneten!

Az internetes csevegés során anyanyelviekkel tudunk online levelezni. Ha sikerül egy szimpatikus csevegőtársra találnunk, ő biztosan kijavítja a hibát is, ha muszáj. De egészen biztosan inkább ránk lesz kíváncsi, nem a nyelvtani hibáinkra!

Hallgass idegen nyelvű zenét, régi slágereket!

A régi slágerek mindenképpen sokat segítenek a megfelelő kiejtés és a kulturált szókincs elsajátításában. (Nagy szegénységi bizonyítvány, ha valaki előbb tanul meg idegen nyelven káromkodni, mint rendesen beszélni…)

Nézz tévét!

Lehetőleg olyan csatornát válasszunk, ahol hírek, reklám, filmek, sportműsorok és vetélkedők vegyesen vannak. Nagy sikerélmény a nyelvtanuló számára, ha egy kvízjáték nézése közben előbb tudja a választ a kérdésre, mint az anyanyelvi játékos.

Nézz körül a nyelvcsaládban!

Nagy sikerélmény lehet, ha megértünk néhány szót, néhány mondatot egy olyan nyelvből, amit egyébként nem is tanultunk, csak közel áll ahhoz, amit már tudunk. Aki beszél franciául, az sokat megért a spanyolból, portugálból, de még az olaszból is.

Mindig tanulj újat!

Aki életre szólóan elkötelezi magát a nyelvtanulás mellett, annak a fejébe szinte észrevétlenül fognak belemenni a szavak, akár az interneten olvas, akár tévét néz vagy zenét hallgat.

Mikor jövünk már rá, hogy ha a szavakat önmagukban tanuljuk, az zsákutca? Egy mondat hosszabb, mint egy szó - emiatt sokan azt gondolják, nehezebb megjegyezni. Pedig könnyebb, mert egy mondat, az egy egység, aminek van értelme.

Ha megtanul egy mondatot, azt használni is tudja. Önmagukban a különálló szavakkal nem sokat ér. Ha megtanul 10 különálló szót, azokkal semmire nem megy, ha nem mond velük mondatokat. És mi van abban az esetben, ha egy szónak több jelentése is van? Akkor mit is jelent?

Rengeteg energiát fektetünk a nyelvtanulásba, az eredményeket pedig ismerjük. Minden egyes mondat, amit hallunk, egy keresztrejtvény…. Amit mondani akarunk, az meg puzzle.

Mit lehet hamarabb megjegyezni:
- egy rövid szót vagy
- egy egész mondatot?

A szó sokkal rövidebb, mégis a mondat az, ami megmarad. Ha a mondat megmarad, a különálló szavakat meg elfelejtjük, akkor miért nem a mondatokat tanuljuk meg?

Vagy legalább a szavakat is, és utána a mondatokat is. Akkor nem felejtenénk el a szavakat egy hét alatt.

Ennél rosszabb csak az lenne, ha külön a betűket akarnánk megjegyezni. (Volt olyan tanulónk, akinek azt magyaráztam, hogy ne szedje a szavakat hangokra).

Minél nagyobb egységet tanul meg, annál több haszna lesz belőle. Szavak helyett mondatokat tanuljon.
Még jobb, ha megtanulja a kész párbeszédeket.
Nagyon hasznos, ha egész olvasmányokat tanul meg kívülről. Kár, hogy erre csak kevesen veszik a fáradságot.

Aki a különálló szavakat tanulgatja, az úgy érzi, nincs nyelvérzéke. Aki megjegyzi a mondatokat, az meg nem érti, hogy egy ilyen egyszerű dolog, mint a francia nyelv miért okoz problémát másoknak…

Van egy jó hírem: ha megtanulja a mondatokat, akkor nem kell állandóan újra tanulnia a szavakat.

Tudja Ön, mi szükséges ahhoz, hogy a nyelvtanulás garantáltan sikeres legyen?

A múltkor már megbeszéltük, hogy a jó nyelvtanuló nem fél attól, hogy kinevetik. Most azt nézzük meg, mi szükséges még ahhoz, hogy Ön is biztosan sikeres nyelvtanuló legyen.

Nézzünk egy példát. Napi 20 percet szán a tanulásra, mondjuk hetente háromszor. Ha a tanulás fárasztó folyamat, amelynek során kínlódik, akkor percenként az órájára pillant, letelt-e már az a 20 perc? Mennyi van még hátra belőle?

Biztos vagyok benne, hogy Önnel is megtörtént már, hogy belefeledkezett valamibe. Egy tevékenységbe, ami szórakoztatta. Közben nem az órát nézte, igaz? Ilyenkor az ember észre sem veszi, hogy repül az idő. Csak egy negyedórát vagy maximum egy félórát akart valamivel eltölteni, ám egyszerre csak azt vette észre, hogy már több órája foglalkozik azzal a tevékenységgel.

Ennek egyszerű oka van: nagyon szívesen töltjük az időt szórakoztató tevékenységekkel. Ilyen például a könyvolvasás is. Vannak olyan könyvek, amiket alig lehet letenni. Ezzel a módszerrel a tanulásra szánt időt is önként meghosszabbíthatjuk, a 20 percből akár két vagy három óra is lehet. Hogyan lehet ezt elérni?

Kisebbik fiam például szeret rejtvényt fejteni. Ez sokkal kellemesebb tevékenység, mint egy unalmas olvasási feladat. Ráadásul a rejtvényfejtés során az olvasást is gyakorolja. Ha Ön szeret rejtvényt fejteni, akkor ez a módszer Önnek is jó. Érdemes elővennie egy egyszerű nyelvezetű könyvet, vagy egy könnyített szókincsű olvasmányt, és kezdje el olvasni az elejétől. Az a lényeg, hogy olvasson.

A nyelvi szintjének megfelelő könyvvel célszerű kezdenie.

Amint elolvas egy mondatot, és ismeretlen szavakkal találkozik, gondolja át, hogy mit jelenthet ez a mondat.
Ha a mondat jelentését körül-belül, úgy nagyjából érti, akkor próbálja meg kitalálni a mondatot alkotó szavak jelentését.

Ha a mondatot már érti, akkor a szavak jelentését is ki tudja bogozni. Ehhez nemcsak türelemre van szüksége, hanem arra is, hogy szeressen rejtvényt fejteni.

A könnyített olvasmányok végén van néhány játékos, szórakoztató feladat. Ezeket is érdemes megcsinálnia, mert sokat tanulhat belőle.

Ön is képes arra, hogy a tanulást szórakoztató időtöltéssé alakítsa! Akkor pedig nyert ügye van.

 

Egy idegen nyelv megtanulása egyben kitűnő memóriagyakorlat. Az új szavak memorizálásának folyamatban nagyon fontos, hogy mennyire vagyunk képesek asszociálni, és a már meglevő ismereteinkhez társítani az újakat. A szavak állandó ismételgetésének unalmas módszere mellé, íme, még néhány tipp, ami megkönnyítheti a tanulást!

1. kapcsolt-szavak

A technika lényege, hogy az idegen új szót egy kép kapcsolja össze emlékezetünkben a magyar megfelelőjével. A dr. Michael Gruneborg által tökéletesített módszert számos képes nyelvkönyv alkalmazza, és sokat segíthet a diákoknak abban, hogy megtanulják egy nyelv alapszótárát (átlagban 1000 szót). Állítólag ezzel a módszerrel az alapszókincs akár 10 óra alatt is megtanulható.

 

Nagyon fontos, hogy tudjunk asszociálni
a már meglevő ismereteinkre.

 

 

 

 

2. a "város-nyelv"

Dominic O'Brien módszere azon a tényen alapul, hogy egy nyelv alapszókincse a mindennapi eseményekhez, tárgyakhoz kapcsolódik, amelyek tipikusan megtalálhatók egy faluban vagy kisvárosban. A tanulónak nem kell mást tennie, csak kiválasztania egy olyan várost, amelyik nagyon ismerős a számára, és azon tárgyakat használni fel az ismeretlen szavak memorizálására, amelyek ott találhatóak. Például a könyvet jelentő idegen szó megjegyzésékor elég, ha a kedvenc antikváriumunk polcának egyik könyvének képével kapcsoljuk azt össze.

Az olyan nyelvek esetében, ahol nagyon fontos a főnevek neme, a módszer készítője azt tanácsolja, osszuk fel képzeletben a várost három olyan részre, amelyekben minden egyes tárgy kizárólag vagy nő, vagy hím, vagy semleges nemű. Hogy megjegyezzük egy főnév nemét, csak a megfelelő városrészben található valamilyen tárggyal kell asszociálnunk, vagyis megjegyezni, hogy melyik városrészhez tartozik. A módszert akkor is alkalmazhatjuk, ha egyszerre több idegen nyelvet tanulunk. Ebben az esetben minden nyelvnek egy külön várost választunk.

3. a 100 leggyakrabban használt szó

Tony Buzan a Használd a memóriád c. könyvében azt állítja, hogy mindössze 100 szó jelenti a mindennapi beszédben általában használt szavak 50%-át. Megtanulva ezt a 100 szavas magot, egy nagy lépést tehetünk a felé, hogy alapszinten kommunikálni tudjunk ezen a nyelven.

Az angol nyelv 100 leggyakrabban használt szava

1. a, an 2. after 3. again 4. all 5. almost 6. also 7. always 8. and 9. because 10. before 11. big 12. but 13. (I) can 14. (I) come 15. either/or 16. (I) find 17. first 18. for 19. friend 20. from 21. (I) go 22. good 23. goodbye 24. happy 25. (I) have 26. he 27. hello 28. here 29. how 30. I 31. (I) am 32. if 33. in 34. (I) know 35. last 36. (I) like 37. little 38. (I) love 39. (I) make 40. many 41. one 42. more 43. most 44. much 45. my 46. new 47. no 48. not 49. now 50. of 51. often 52. on 53. one 54. only 55. or 56. other 57. our 58. out 59. over 60. people 61. place 62. please 63. same 64. (I) see 65. she 66. so 67. some 68. sometimes 69. still 70. such 71. (I) tell 72. thank you 73. that 74. the 75. their 76. them 77. then 78. there is 79. they 80. thing 81. (I) think 82. this 83. time 84. to 85. under 86. up 87. us 88. (I) use 89. very 90. we 91. what 92. when 93. where 94. which 95. who 96. why 97. with 98. yes 99. you 100. your



4. azonos szavak

Nagyon sok európai nyelvben egyes szavak kisebb-nagyobb eltérésekkel megegyeznek, így leggyakrabban a modern technológiával kapcsolatosak. A televízió szó elég univerzális ahhoz, hogy ne kelljen túl sokat bajlódni vele. De a 'similar' szó hasonlót jelent angolul, franciául és románul is. Csak meg kell jegyeznünk, hogy melyek ezek a szavak, és aztán már csak a kiejtésre kell odafigyelni.

5. hasonló jelentésű szavak

A lényeg, hogy próbáljunk az elsajátítandó szóhoz hasonló jelentésű és hasonló hangzású szót találni. Például a franciául az ajtó 'porte', ezt könnyebben megkegyezhetjük, ha eszünkbe jut a 'porta' szó és ehhez kapcsoljuk. Egyeseknek a 'portál' szó is beugorhat, szintén megkönnyítve a szó megjegyzését.

6. hasonló hangzású szavak

Nagy segítség lehet, ha azonos betűvel kezdődő, vagy hasonló hangzású szavakat találunk ugyanazzal a jelentéssel, akár más, már elsajátított nyelvekből is. Például a 'morsel' szót biztosan könnyen megjegyezzük, lévén, hogy ugyanúgy kezdődik, mint a morzsa. Ha már tudjuk, hogy angolul az utca 'street', akkor valószínűleg könnyebben megjegyezzük a német 'strasse' szót is -- vagy fordítva. Ugyancsak segítség lehet ha a német kenyeret jelentő szó, a 'brot' megjegyzésekor már tudjuk, hogy az angolul 'bread'.

7. gyorskártyák

A megtanulandó szavakat írjuk fel egy-egy papírdarabkára, és ragasszuk rá a tárgyakra, amit jelentenek. Így mindig együtt fog eszünkbe jutni a leírt szó és a tárgy képe. Mondjuk ki hangosan a szót, miközben leírjuk, és akkor is, amikor látjuk a tárgyakra ragasztva.

8. szócsere

Egy hétig használjuk kizárólag az idegen szót a magyar helyet. Ez talán kicsit kellemetlen lehet a környezetünk számára, de megéri!

9. memória-kapcsolás

Könnyebben emlékezünk valamire, amit átéltünk. Egy egyszerű memória-trükkel könnyen összekapcsolhatunk szavakat és helyzeteket. Elég valami nyomasztó dologra gondolnunk és azt összekapcsolni a megjegyzendő idegen szóval. Próbájuk ki a következőt: tegyük fel, hogy azt szeretnénk megjegyezni, hogy angolul a darab 'piece'. Egy nagy tortára kell gondolnunk, csokimázzal és sok finomsággal, aztán arra, hogy a torta darabokat levágják és megeszik. Aztán gondoljunk egy éhes gyerekre, aki egy darab tortáért könyörög, és mindeközben koncentráljunk a 'piece' szóra.


10. vadászat

Induljunk el a házunk környékén addig keresve, amíg meg nem találjuk a tárgyakat, amiknek a nevét megjegyezni szeretnénk -- ha méretük megengedi, gyűjtsük is össze ezeket. Megtalálásukkor tanácsos hangosan is kimondani a megtanulandó szót, főleg miközben felemeljük, és a gyűjteménybe helyezzük a tárgyat. (Közben mosolyogjunk barátságosan a járókelőkre.)

 

Egy egyszerű, de hatásos nyelvtanulási módszer

Az itt következő nagyon egyszerű módszert elsősorban az idősebb nyelvtanulóknak ajánlom, és azoknak, akik utálják a nyelvtant. Hogy miért? Ez is kiderül…

Nem régen az egyik ismerősömmel beszélgettem és szóba került, hogy újra angoltanulásra adta a fejét. Ő is az az örök újrakezdő, aki pár hónap után mindig föladta. Egyelőre csak otthon, a régi angol nyelvkönyveit vette elő. Épp ráért és elkezdett kimásolni belőlük nagyon egyszerű angol mondatokat, mint pl. I like swimming. Can you do it? Come to my place. I didn’t remember him. stb. Kicsit vissza akart rázódni a nyelvbe, gondolta hátha ráragad pár szó és visszajön a nyelvtan. Amire nem számított viszont az az hogy, néhány nap múlva elkezdett hasonló mondatokat alkotni, időnként magában motyogva. Azt kérdezte tőlem, hogy vajon van-e értelme ennek a mondat kimásolásnak és a magában való motyogásnak.

A válaszom határozott igen! Nagyon jó módszerre jött rá, ugyanis ez az a módszer (a másolástól eltekintve persze), amellyel a gyerekek is megtanulják az anyanyelvüket.

Nézzük meg, mi történik, miközben a nyelvtanulásnak ezt a formáját alkalmazzuk. Ahogy ismételjük magunkban a mondatokat, egyre több mintánk lesz, amiből aztán lehet építkezni, mintamondatokat gyártani. Sokszor a következő minta megerősíti az előzőt és sokszor van átfedés is: ismétlődnek a szavak, a nyelvtan, és ahogy ismétlődnek, úgy meg is tanuljuk őket. Gondoljunk csak a gyerekekre.

Aztán jön egy izgalmas észrevétel.

A már elsajátított minták önálló életre kelnek. Azon kapjuk magunkat, hogy bizonyos helyzetekben ezek a minták előjönnek – és ez rendszerint a legváratlanabb pillanatokban történik.

A másik dolog, amit észreveszünk az, amit az ismerősöm is említett. Elkezdünk új mintákat alkotni úgy, ahogy kombináljuk a megtanult mondatokat. Az egyiknek felhasználjuk az elejét, a másiknak a végét, a harmadikból kiveszünk egy szót, és mindezt betesszük a negyedik által alkalmazott nyelvtani szerkezetbe. De ez nem egy új folyamat, mert kisgyerekként ugyanígy tanultunk nyelvet, az anyanyelvünket.

Miért jó ez a módszer?

A nyelv egy véges számú szóból és szabályból álló kombinatorikus rendszer, tehát a szavakat a szabályokkal végtelen kombinációban fűzhetjük össze. A jó hír az, hogy néhány szó és szabály ismeretével már számos kombinációt tudunk összerakni. Ami még jobb hír, hogy viszonylag kis tudás lényegesen nagyobb skálájú kommunikációra ad lehetőséget. Vagyis a nyelvtudásunk sokkal gyorsabban nő, mint ahogyan tanulunk.

Ezért lényeges csak a legfontosabb szavakat és nyelvtant megtanulni az elején, a többi jöhet majd idővel. A lényeg a megfelelő franciatanulási módszer, a tárgyalóképes vagy üzleti nyelv elsajátítása jöhet később. A középfokú nyelvvizsga vagy nyelvismeret ilyen módon való elérése nagyon is lehetővé teszi azt a bizonyos tárgyalóképes franciatudást.

Kiknek jó ez a módszer?

Mint már említettem az elején, azoknak, akik nem szeretnek nyelvtant tanulni és az idősebb nyelvtanulóknak. Az utóbbiaknak azért, mert sajnos tapasztalataim szerint a régi iskolarendszer és tanítási módszerek (órákig a könyv felett ülni pl.) sajnos nem tanuló, hanem tudásközpontúak voltak. Így sokunkat ért a tanulással kapcsolatos frusztráció, és ment el a kedvünk a tanulástól. Nekik érdemes lehet ezt a módszert kipróbálni, mert informális, nincs keretek közé szorítva, laza, és a saját felfedezéseik által visszaszerezhetik önbizalmukat, sőt élvezhetik a nyelvtanulást.

A nyelvtant nem kedvelőknek pedig azért ideális, mert nincs benne semmi bonyolult, egyszerű mondatokkal és saját példákon keresztül tanulhatnak, nem pedig nyelvtani szabályok bebiflázásával.

Végezetül nézzünk pár példát. Bármilyen francia tankönyv, nyelvkönyv vagy munkafüzet megteszi:

-Rövid mondatokat használjunk, ne bonyolítsuk túl! Ha túl hosszú a mondat, sokkal nehezebb megtanulni, így elveszti a vonzerejét a dolog.

- Csak helyes mondatokat írjunk ki, nehogy hibásan tanuljuk meg! A hibásan rögzült mintát jóval több  idő és energia kijavítani és újrarögzíteni.

- Minden alkalommal, amikor folytatjuk a mondatainkat, olvassuk el az addig írtakat! Ezzel tanulunk is, és így tudjuk biztosan, hogy olyan mondatokat fogunk írni, amelyek még nem szerepelnek a listánkon, mert olyanokat célszerű.

- Vigyük magunkkal a listánkat, és minél gyakrabban vegyük elő! Minél többször olvasgatjuk el a mondatokat, és minél többször mondjuk vissza és ismételgetjük őket, annál gyorsabban és mélyebben rögzülnek.

És a végére egy hatékonyságnövelő tipp.

Néha kössük össze tudatosan a mondatokat! Nem kell mindenáron várnunk arra, hogy a minták elkezdjenek dolgozni bennünk, és újabb és újabb minták szülessenek akaratlanul. Elébe is mehetünk ezeknek! Két vagy akár három mintát is összeköthetünk! Ezért célszerű kártyákra (is) írni  a mondatainkat. Húzunk 2-3-at és megpróbáljuk összekötni őket.

Jó játék!

 

Memorizálni vagy magolni érdemes inkább?

Ja, hogy a két dolog nem ugyanaz? De nem ám! Nézzük csak meg, mi a különbség.

Amikor elismétel egy mondatot, és érti is, amit mond, az a memorizálás. Amikor megpróbál valamit megjegyezni anélkül, hogy értené a jelentését, az a magolás. Képes ugyan elismételni, de nem érti, amit mond (ha rákérdeznek, akkor ez kiderül!).

A nagyobbik fiam például a matek definíciókat kívülről fújja, csak nem érti. Ezért a példák megoldása során rendszeresen elakad. Ebből jövök rá, hogy a definíciót nem értette meg, csak bemagolta. És hiába magolta be, mert ha egyszer nem érti, akkor nem tudja használni. Ez a jelenség az idegen nyelvek tanulása során is tetten érhető.

Nézzünk egy példát az angol nyelvből:

I usually go home at 10 p.m.
/ áj júzsöli gó hóm et ten pí em /
Általában este tízkor megyek haza.

Ahhoz, hogy ezt a mondatot meg tudja jegyezni, szükséges, hogy értse a jelentését. (A nyelv az nem olyan, mint a matematika, a szavak jelentésének összege nem adja ki a mondat jelentését.)

Egy ilyen mondatot kezdő nyelvtanuló koromban én 5 lépésben tanultam meg (a 80-as évek elején még édesapám segített ebben).
- I go home. Megyek haza.
- at 10 p.m. Este tízkor.
- usually. Általában.

Ha ez már megy, akkor:
- I usually go home… Általában megyek haza…
- I usually go home at 10 p.m. Általában megyek haza…este tízkor.

Ha csak meg akarjuk érteni a mondatot, akkor ez így jó lesz, bár nem túl magyaros. Magyarul is mondjuk ki: Általában este tízkor megyek haza.

Nos, körülbelül ilyen küzdelmet kell megvívnia egy mondattal. Érdemes, mert ezt a mondatot így érti, és ha megtanulja, akkor használni is fogja tudni. Így nagyon sokáig fog rá emlékezni, nem felejti el hamar.

Abból indultam ki, hogy az alábbiakat már tudja:
I go / áj gó / Én megyek.
10 / ten / Tíz.
10 p.m. / ten pí em / Este tíz.

Ha ezek ismerete nélkül tanulja meg a példában szereplő mondatot, az magolás, és teljesen felesleges. Ne akarjon eleinte összetett mondatokat, bonyolult párbeszédeket memorizálni, mert az magolás lesz. A memorizálást egyszerű mondatokkal kezdje, mint például:

- I like beer. (szeretem a sört)
- I like walking. (szeretek sétálni)

A magolás értelmetlen. Ezzel szemben nagyon hasznos a memorizálás.
A memoriterek növelik az aktív szókincsét, és fejlesztik a beszédkészségét is. A memoriterekre, a memorizált mondatokra sokáig fog emlékezni. Ezért ajánlom Önnek is, hogy tanuljon meg kívülről eredeti szövegeket.

 

 

Előfordult már Önnel, hogy nem értett meg egy mondatot, pedig minden szót ismert, ami a mondatban szerepelt?

Emlékszem, egyszer értetlenül álltam egy angol szöveg előtt. Nem értettem benne egy mondatot. Az ismeretlen szavak jelentését kinéztem a szótárból, de volt egy mondat, aminek a jelentését sehogy nem bírtam összerakni. Kínomban addig lapozgattam a szótárakat, míg az egyikben megtaláltam végre az egyik szónak egy sokadik jelentését. És ettől rögtön összeállt a kép.

Az ilyen és ehhez hasonló problémákat nem tudja teljesen elkerülni, de sokat tehet azért, hogy minél ritkábban kerüljön ilyen helyzetbe.

Sok szónak több jelentése is van. Ezek közül általában ismerünk egyet vagy kettőt. Amikor azt mondjuk, hogy lefagyott a számítógép, akkor eszünkbe sem jut zord időjárásra gondolni. A tanulás során érdemes az ilyen apró részleteket is megjegyezni. Hiába jut a fagyról elsőre a hideg az eszünkbe, jelen esetben egy nem működő számítógépről van szó.

Amikor elhangzik egy mondat, akkor a mondatnak egy jelentése van, függetlenül attól, hogy a mondatot alkotó szavaknak több jelentésük is lehet. (A kétértelmű kijelentésekkel most ne foglalkozzunk.)

Amikor a tankönyvéből kívülről megtanul egy mondatot, akkor a mondatban található szavak jelentését is megtanulja. Ebben a jelentésben később is fogja tudni használni ezeket a szavakat.

Minél több komplett mondatot tanul meg, annál ritkábban kerül a bevezetésben leírt helyzetbe. Ezért is sokkal hasznosabb, ha nem a szavakat tanulgatja, külön-külön, hanem megjegyzi a mondatokat.

Feltétlenül jobban jár így, mint hogyha kiírja a szótárból a szavak különböző jelentését, és összerakós játékhoz hasonlóan mondatokat állítgat össze belőlük.

Tessék memorizálni a mondatokat. Ne önmagukban a szavakat. Legközelebb pedig megbeszéljük a memorizálás és a magolás közötti különbséget.

Ön megtanulja kívülről a komplett mondatokat vagy inkább csak szavakat tanul?